Koszorúslány testvérek

Amikor olyanok kérnek fel, akiket már régebb óta ismerek, az mindig megtisztelő. Abból a szempontból könnyebb, hogy tudjuk milyen a másik, viszont egy kisebb nyomás is van ilyenkor bennem. Az Udvardi lányokat felkérték egy családi esküvőre, hogy legyenek koszorúslányok- ők pedig engem, hogy tervezzem rá meg a ruhájukat.

Az esküvő a magyar színekre épült, tehát a piros és zöld színek voltak az adottak (hiszen a fehér az a menyasszony színe). :) 

A koszorúslányoknál azt hiszem, az a legnehezebb feladat (a közös próbák megszervezésén kívül), hogy a ruha mindenkinek passzoljon a személyiségéhez, jól is álljon, és illeszkedjen az esküvő tematikájához. Ez persze nem a legkönnyebb, de ha mindenki nyitottan áll a feladathoz, a végeredmény tuti boldoggá tesz mindegyikünket. Végső soron pedig ez a cél.  :)

Saci, Dorci és Piró személyisége különböző, de az alap elképzelésben miind egyetértettek: felül testre simuló, alul körszoknyás, "halter nyakú" ruhában képzelték el magukat. Ezek viszonylag fix és kötött kritériumok, de természetesen apró részletekkel lehetett játszani itt is. :)
A végső terven a körszoknya derékrészére egy kis játékos fodrosságot vittem, a felső rész pedig dupla pántos lett, mely mindegyik lánynál különbözött, ezáltal pedig a háta is más lett mindegyik ruhának. Ezzel egységesek lettek, de mégis a személyiségükhöz illeszkedett a ruhájuk, és nem voltak teljesen egyformák ;) . A színt tekintve pedig a zöldnél maradtunk, ezen belül is egy üde, pasztell árnyalatot kerestünk. Ugyanakkor semmiképp sem a jól megszokott, és ismert mentazöldet szerettem volna,- így hatalmas felüdülés volt rátalálni erre a friss almazöldre.

Innentől már csak a próbák voltak hátra, ahol többek között a pántokat is kitaláltuk, illetve a felsőrész beépített melltartót is kapott, hogy ne kelljen a melltartópántot takargatni.

A lányok gyönyörűen festettek a ruhájukban, és nagy örömmel vettem észre, hogy mindannyian nagyon nőiesnek, és szépnek érezték magukat. Elcsépelt, de a kedvenc kiegészítőm a ruhákhoz mindig az a  mosoly, és az önbizalom, amit az arcukon látok. Ez az egyik kedvenc részem a folyamatban, ilyenkor egy kicsit én is "beleszeretek" a ruhába, és az azt viselő lányokba. :)

Ennyi beszéd után pedig mutatom a képeket, amik "élesben" készültek! ;)

Köszönöm lányok a közös munkát is, ragyogóak vagytok, maradjatok mindig ilyenek!